Újévi jókivánság!

A szerkesztőségünk nevében kivánunk olvasóinknak Bort, Búzát, Békességet és Boldog Új Évet 2020-ban is!

A területi autonómia elönyei (A Dél-tiroli modell)

https://erdelyipolgar.blogspot.com/2019/02/a-teruleti-autonomia-elonyei-del-tiroli.html

Egyik olvasónk hívta fel a figyelmünket az alábbi cikkre, azzal a megjegyzéssel, hogy "hiába tettük közzé a NUTS-2-es autonóm Székelyföld megoldást, mert sem a helyi vezetők, sem pedig az EU-parlamenti képviselőink nem vesznek annyi fáradságot, hogy ne még beszéljenek mellé, hanem álljanak a régiószintű autonómiás megoldás mellé, még ha az csak "statisztikai területre" alkalmazza az EU." Köszönjük olvasónknak a cikkre vonatkozó figyelmeztetést.

Meglepődve olvastuk az alábbi cikket, hiszen elég kellemetlen, hogy azok, akik az autonómiáról beszélnek elég tájékozatlanok, vagy nem tudják, hogy léteznek gyorsabb és aránylag járhatóbb megoldások is amelyek hasznosak a vidékfejlesztési alapok a megpályázására is. 

Az EU- képviselőink között olyan is volt, aki az alelnöki tisztséget is betöltötte és volt arra lehetősége, hogy a székelyek részére legalább informálisan megmutassák, - ha nem is a követendő utat -, de legalább a lehetőségeket.

Elég gyakran hallunk  hivatkozásokat a dél-tiroli példáról, de a hogyanról már nem tudnak vagy, ami esetleg rosszabb nem akarnak tudni. 

Már több alkalommal is megjelentettük a régiószintű NUTS2-es megoldást, úgy ahogy a déltiroliak  csinálták. 

Tudva levő, hogy a NUTS2-es régió kialakítását az alkotó megyék lakosságszámától teszik függővé. 

A lakossági összetétel miatt inkább csak a Hargita és Kovászna megyeszintű egyesítése valószínűbb a NUTS2-es autonóm Székelyföld keretében. De a két megye régiószintű egyesítése nem adja ki a NUTS2-es által előírt 800.000 lakossági számot. Ezért is fontos a két déltiroli NUTS2-es autonóm terület - a Bolzano és Trentino - példáját lehessen alkalmazni az Autonóm Székelyföld esetében is. 

Köztudott, hogy a két déltiroli NUTS2-es autonóm statisztikai terület egyikében sincs ki a minimális feltétel azaz a 800.000 lakosságiszám. Igy a megalakítandó NUTS2-es Autonóm Székelyföld esetében is alkalmazni kellene mint, az EU-szinten alkalmazandó  "jó pratika".

Igaz, a NUTS2-es régiós megoldás lényegében csak statisztikai területről szól, de ha a déltiroliakat kielégítette - fejlesztette szerintünk jó lehet a székelység számára is, hiszen akkor e régió maga is tudna az EU-s fejlesztési alapokra pályázni. De további előnyökkel járna az is, hogy ha kialakul a NUTS2-es Autonóm Székelyföld, már nem kellene sem alkotmányt sem pedig a törvényeket módosítani!

Az is köztudott, hogy a NUTS mint norma kötelező a tagállamok számára és úgy voltak kialakítva, hogy mindig alkalmazhatóak legyenek, hiszen akármikor ki lehet alakítani a ROZZ ideiglenes NUTS2-es statisztikai területetket! Ha a két megyevezetőség aláírásgyűjtéssel igazolja a lakossági akaratot, akkor sem a hazai sem pedig a brüsszeli vezetések nem akadékoskodhatnak az ellen, hogy a NUTS2-es statisztikai területet ki lehessen alakítani.

Kérjük a két EU-s képviselőnket, hogy szivleljék meg e modellt, és hassanak oda, hogy gyorsan lehessen alkalmazni. Horváth Z.           

https://www.erdely.ma/a-teruleti-autonomia-elonyei-a-del-tiroli-modell/

dec 8, 2018

A területi autonómia nemzetiségi békét hozott és gazdasági fellendülést biztosított Dél-Tirolnak, ezért számunkra mintarégió – mondotta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a megyeházán tartott tegnapi szakmai tanácskozáson, amelynek fő meghívottja Herbert Dorfmann, a dél-tiroli németek európai parlamenti (EP) képviselője volt.

A megyeházán tanácskoztak. Fotó: Kocsis B. János

„Ezt szeretnénk mi is itt, Székelyföldön: hogy jobban éljünk és legyen etnikai béke. Sok a hasonlóság is köztünk, tudunk tanulni ebből a példából” – hangoztatta Tamás Sándor, aki arra kérte a vendéget, hogy javasolja Székelyföld és az olaszországi autonóm tartomány testvérkapcsolatának kialakítását a hamarosan újonnan megalakuló tartományi kormánynak. Herbert Dorfmann, aki kollégái, Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők meghívására érkezett Erdélybe, felvállalta ennek az ügynek a képviseletét.

A felek egymás között meg tudnak állapodni, a jó megállapodások pedig barátsághoz vezetnek – mondta Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az a régió és állam lesz sikeres, amely minden polgárára úgy tekint, mint aki hozzáadott értéket képvisel. A decentralizáció, az autonómia fejlődést hoz, hiszen Dél-Tirol Olaszország legszegényebb régiójából lett a leggazdagabb tartomány – sorolta a dél-tiroli autonómia tanulságait a polgármester, aki szerint azt érdemes eltanulni a dél-tiroliaktól, hogy nem siránkozni, hanem szövetkezni kell.

Sok a közös vonás Dél-Tirol és Székelyföld között – értett egyet a háromszéki önkormányzati vezetőkkel Herbert Dorfmann, aki az olaszországi német közösséget képviseli az Európai Parlamentben. Néhány mondatban ismertette az általa képviselt régiót, etnikai összetételét, gazdasági helyzetét. Elmondta, hogy a második világháborút követően Dél-Tirol a legszegényebb ré­giója volt Olaszországnak, ma a második legnagyobb nettó befizető a tartományok sorában. A turizmus a legfontosabb ágazat, de a régió fenntartásában a mezőgazdaság is lényeges szerepet tölt be.

Mint elmondta, Dél-Tirolban nagyon korán felismerték, hogy a vidékfejlesztésre kiemelten oda kell figyelni, ugyanakkor mindig szövetkeztek, együtt dolgoztak. Akkor maradnak helyben az emberek, ha megfelelő az életszínvonal és az infra­struktúra, a kis gazdaságok – mint amilyenek a dél-tiroli farmok – csak akkor maradnak fenn, ha együttműködnek – mutatott rá a mezőgazdasági végzettségű EP-képviselő, aki konkrét példákat is sorolt.

Nyilván tisztában van azzal, hogy itt a társulás érzékeny kérdés a kommunizmus miatt, viszont ez az egyetlen lehetőség, hogy a kisebb gazdaságok megmaradjanak. Ugyanakkor arra is rávilágított, hogy a mezőgazdaság, a gazdálkodás hatékonysága nem egyszerűen pénzügyi kérdés, hanem olyan vidéket kell kialakítani, ahol jó élni, megfelelőek a körülmények.

„Herbert Dorfmann nagyon jó partnerünk, aki ismeri közösségünk gondjait, évek óta dolgozunk együtt akár kisebbségvédelmi, akár mezőgazdasági kérdésekben. Azért hívtuk meg őt Székelyföldre, hogy ezáltal is felmutassuk a dél-tiroli jó példákat, ahol a nemzeti kisebbségek magas szintű autonómiát élveznek, erős gazdaságuk és fejlett vidéki közösségeik vannak” – mondta Sógor Csaba. Kitért arra is, hogy Herbert Dorfmann egyike azoknak a kollégáknak, akikkel együttműködnek Európában, többek között olyan célokért, hogy az EU kezelje kiemelten a vidéki és hegyvidéki régiókat, a családi jellegű kisgazdaságok fejlesztését. Az erdélyi képviselő elmondta: „ma már pontosan tudjuk, és ez látszik a dél-tiroli példából is, hogy magyar identitásunkat akkor őrizhetjük meg, ha képesek vagyunk helyben megteremteni az itthon maradáshoz és a gyarapodáshoz szükséges feltételeket, hiszen a gazdasági kérdések szorosan összekapcsolódnak a kisebbségvédelmi kérdésekkel”.

Sógor Csaba kiemelte: ezért volt fontos, hogy az elmúlt hónapokban az Európai Parlamentben számos módosító javaslattal járultak hozzá a legfontosabb európai pénzalapok – a Kohéziós Alap és az Európai Regio­nális Fejlesztési Alap – 2021 utáni időszakra vonatkozó prioritásainak kijelöléséhez. „Sikerült számos módosító javaslatot elfogadtatnunk, amelyek éppen arra irányulnak, hogy az uniós támogatások a vidéki térségek felzárkóztatását is kezeljék prioritásként” – hangsúlyozta.

A szülőföld fejlesztésében az uniós források kiemelt szerepet játszanak – mutatott rá Winkler Gyula, hozzátéve: a hatékony fejlesztéshez a pénzügyi források felhasználásáról helyben kellene dönteni. Sajnos, Románia 2007–2013 között épp a központosított ágazati programok, a Közlekedési és a Környezetvédelmi Operatív Program rossz teljesítménye miatt veszített el kétmilliárd eurót a rendelkezésre álló keretből. Ezt az összeget át lehetett volna csoportosítani, hiszen az Európai Bizottság lehetőséget ad rá.

Az átcsoportosítás eredményeként, a Regionális Operatív Program révén például minden megye kaphatott volna további ötvenmillió eurót, amelyet a helyi infrastruktúra fejlesztésére fordíthatott volna. Azt látjuk, hogy ismét ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint hét évvel ezelőtt. Jelenleg a nagy infrastruktúra-fejlesztési operatív program keretének alig 53 százalékára kötöttek szerződést, tehát valós a veszély, hogy ismét veszítünk a rendelkezésre álló összegből, hiszen már a 2014–2020-as költségvetési időszak ötödik évében vagyunk.

Az RMDSZ javasolja, hogy csoportosítsanak át kétmilliárd eurót a leghatékonyabb ágazati program, a Regionális Operatív Program javára. Winkler Gyula hangsúlyozta, ez az intézkedés a helyi közösségek javát szolgálná az egész országban, magyarokét és románokét egyaránt – áll a megyeháza közleményében. (sz.)