Hazai berkekben a wilsoni elv és az autonómia elve is nagyjából elcsúszik azon, hogy a többségiek egyenlővé teszik ezeket a szeparatizmussal, ami ugyan messze nem az, de az egyszerübbb megoldást választva lényegében azt kerülik el, hogy színt valljanak, vajon miért nem akarják megérteni a két szó jelentését...
Mert csupán erről lenne szó és nem a terület oszhatatlanságáról, úgy ahogy azt az Alkotmányban le van kötve.
Amikor 1997-ben Tăriceanu úr, miniszterelnökként aláírta a területi felosztásra vonatkozó csatlakozási fejezetet, kapkodva és gyorsan kialakították az európai normának megfelelően a régiókat és a makrórégiókat, hiszen ez a tagországra kötelező szatisztikai területfelosztás! )Rövidítve ezt NUTS-os normának mondják, amely a francia megnevezés kezdő betűiból áll össze.)
Akkor még senki sem gondolta, hogy e terület felosztás lesz az, ami a pályázatokhoz fontos adú, de ugyanakkor az sem gondolták, hogy e régiós felosztást az akkori Alkotmányba is be kellene foglalni. Igaz kisebbségben kormányozott a liberális Tăriceanu, de ettől a PSD 50 % körüli támogatást élvezet, azaz semmi sem állíthatta meg, hogy az európai normák szerint minden feltételt megteremtsenek ahhoz, hogy a fejlesztési alapokra legyen lehetősége pályáznia az új területi egységeknek is.
Tăriceanu-ék a régiófelosztásban arra törekedtek, hogy nagyjából egyforma lakosságszám legyen kialakitva(ez 2,7 millió körüli lakosságszám...), de menet közben kiderült, hogy az csak egy probléma a sok még meg nem tapasztaltak között.
A CENTRU régióban pld. az országnak a gazdaságilag legerősebb megyéit tömörítették. Akarva vagy sem, de ezzel lényegében a többi régió felé megteremtették azt, hogy a nem egyforma gazdasági tartalékok és a területi fejlettlenségek egymást verték fejbe. Emiatt, akkor elővették a régi kommunista szlogeneket, hogy a gazdagabb régiók a szegényebbeket kell segitsék...
Ezzel pedig a gazdagabbak felé csak kevesebb pénzalapok jutattnak vissza, ami ezek elszegényedését eredményezheti.
Visszatérve az európai normákhoz, azt kell egyből észrevenni, hogy nem butaságból tették a hazai kormányon levők levők, hanem a józan ésszel nem érthető elgondolásból. Hiszen nem elég, hogy évente elveszik a megtermelt értékeket, még azzal is kell szembesülniük, hogy nem lévén országhatárral szomszédos területegység, elvesztik az európai régiós fejlesztési lehetőségeket, főleg pénzalapokat.
Felmerül a kérdés, miért nem fogadták el az európai NUTS összes kitételeit? Hiszen sem a régióknak sem pedig a makrórégióknak nincs vezetősége! Igy nem is tudna fejlesztési alapokra pályázni vagyis még fejleszteni sem.
Kinek jó ez?
Kérdezhetnénk, de nem teszük hiszen hamarkiderült, hogy mi van a dolgok háta mögött. Amikor Boc úr került a miniszterelnöki székbe csak két év eltelte után sikerült a Leader kistérségeket kialakitania, akkor is az volt a fő probléma, hogy az Erdélyben a kistérségek már rég kialakultak a szövetségiek révén és az hogy előbbre vannak, lényegében negatívan csapodik le az ország többi kistérségeire, mert jócskán lemaradnak...
Ezzel mintegy elárulták azt is, hogy nem értik a kistérségek működését és azok létjogosultságát sem.
Egy oltyán "szakember" pedig kialakitotta azt az elméletet, hogy a kistrérségi szinten sem lehet megengedni, hogy a gazdagabb kisrégiók gyorsabban fejlődjenek. Itt volt egy érdekes kitétel is, ami a kisebbségiek által megalakitott kistérségek lakossági számát addig kell növelni, amig a többségiek száma nem haladja meg az őslakosságét.
Az elhamarkodott kistérségi kialakitásnak pedig az lett a folytatása, hogy lassan "bedöglöttek", amikor a pénzalap elfogyott.
Ennek is két oka volt. A Helyi Akció Csoportok azaz a HACS-okban - az európai gyakorlattól eltérően - nem a civilek kerültek szóhoz, hanem a polgármesterek, ami éppen azt borította fel, amiért az eupainak kitalálták, hogy a korupció ne lehessen alkalmazható.
A másik ok pedig az volt, hogy a hazai vezetés "megfurta" saját kistérségeit azzal, hogy kialakította az "Asociatia de Dezvoltarea Integrate"-kat azaz az ADI-kat, amelyek jogi személyiségük révén előnybe kerültek a HACS-okkal szembe és lényegében duplázták a HACS-okat, ezzel is ellehetítlenítve épp azt amiért létrejöttek.
De miért is hozzuk ide a fentieket.
A Régió azaz a NUTS2-es statiszikai területegységek az európai tagországokban sok tevékenységet levessznek a kormány válláról. (Ez az, amit nem értenek a többségi vezetők!).
A fejlesztési alapokra pályázva lényegében a túlzott központositást elkerülve azonnal tudnak a felmerülő problémákra megoldást találni! Más szóval a lakossági igényekre, azonnal tudnak válaszolni.
Mivel hazai szinten a régióknak nincs vezetése nem is tudna határozni. Nem lévén vezetősége pályázni sem tudna azaz a fejlesztésre sem lenne mivel hozzájárulni.
A politikai alakulatok vezetőségei sem értik, hogy a NUTS2-es területegység megléte miért és főleg miként segithetné a munkájukat.
Nagyon furcsa az is, hogy miért nem látják a heyi kiskirályok sem az ebben rejlő lehetőségeket...
Ha a NUTS2 illetve a NUTS1 számára a vezetőségek kialakulnak akkor azz adminisztrációs feladatokat is levennék a kormány válláról. Az amúgyis megduzzadt kormányaparátusban dolgozók létszámát is le lehetne csökkenteni vagy ezeket a régiókba elosztva hasznos munkára lehetne fogni...
A sok irattologatás pedig a múlté lehetne...
HZ
