2017. január 28., szombat

Az autonómia lehetőségei

Az alábbi cikk részlete az Erdélyi Polgárban megjelentetett riportnak amelyet a cikkíró Horváth Zoltánnal készített, lásd a: http://erdelyipolgar.blogspot.ro/2014/06/cifra-kalotaszeg-egyik-gyongyszeme.html
- Megkérdezem: a sokat és sokak által óhajtott vagy ellenzett autónómia nem oldaná meg az Ön által felvetett problémákat?
- Elsősorban szét kell választani a dolgokat, mert, aki csak területi autonómiában gondolkodik az már elindulásakor eltévedt!
A gazdasági autonómia és a kulturális autonómia is megoldásnak látszik, de külön-külön egyik sem lehet cél!
Kidolgoztak már sok tervezetet, de sokszor éppen a legkézenfekvőbbet nem látták-látják.

- Nemrég egyik neves politológusunk nyiltakozta, hogy csak az általa kedvelt politikai alakulat által kidolgozott tervezet a legjobb, ahol a területi aszimetria fontos adú. Ön szerint mi a probléma ezzel?

- Semmi probléma sincs, csak azt kell megjegyezni, hogy a polgári pártnak a statumában is megjelenik az illető által emlitett aszimetria.
De szerintem "nem itt van a kutya elásva". Mindegyre elhangzik, hogy a törvényi keretek betartásával akarunk autonómiát, holott ez egy zsákutca! A többség akaratának illettve kénye-kedve szerinti jóváhagyására van ráhangolva a dolog, pedig ezerszer elhangzott az alkotmányt nem akarják változtatni és a pozitív diszkriminálás elvét sem tudják, akarják elfogadni,mondván, hogy eddig is túl sokat adtak!
- Ezek szerint értelmetlen lenne ezen az úton tovább haladni?
- Nem erről van szó, hanem az a kérdés, hogy megtaláltuk-e, számbavettük-e az összes lehetőséget? Szerintem nem, mert az EU-s keretek szerint még sok olyan dolog, van amire lehet és kell  alapozni, azok szerint eljárni, anélkül, hogy törvényt vagy alkotmányt sértenénk!
- Kezdem nem érteni, mi az amit az EU megengedne?
- Vegyük példának a Székelyföldet. Ilyen nevű területi egységet nem szívesen fogadják el a többségiek és a székelyeknek állandóan bizonyítani kell, hogy igenis VAN - létezik a Székelyföld! De ez a megyék területi elrendezésében három részre tagolódott vagyis három megyére osztott országrészről van szó.
- Csak nem a NUTS-okra gondol?
- De bizony arra is ! A NUTS-normákat figyelembe véve ügyesen meglehet oldani ennek a három megyének az össze- vagy inkább egybeszedését Székelyföld Európai Régió néven, hiszen az 1 millió feletti lakossági szám erre ad lehetőséget! Ezt részlegesen vagy egyszerre a gazdasági fejlesztések összefogásával könnyen meg lehet valósítani...
- Hogy-hogy, arra is?
- Hát az EU-s térségek számára több egyesülési együttműködési forma van megadva! Ilyen például az ETT rendszere azaz a teljes néven Európai Területi (vagy területfejlesztési) Társulás, amelyet az EU-s dokumentumok szerint is már régió-ként kezelik! Ennek alapján megalakitható és sok helyen már meg is alakitott területi és sokszor aszimetrikus európai régió! Igy a "Székelyföld" ETT - Európai Régió is adott lehetőség!
- Más konkrét példát tudna mondani?
- Természetesen, az elsők között alakult meg a "Körösök Völgye" Európai Területfejlesztési  Társulás amely a román fél kérésére kiegészítődött a "Korlátolt felelőségű" jelzővel. Igy a teljes neve "Körösök Völgye" Európai Területfejlesztési korlátolt felelőségű  Társulás lett.
- Ezek miben különböznek az eddigi lehetőségektől?
- Egyszerű! A hazai szinten Székelyföldnek számító területen szinte mindenhol megalakult a LEADER típusú Kisrégiós térségi tömörülések, de sajnos arra már nem jutottak, hogy ezeket tömörítsék olyan nevű ETT-be amelynek a neve éppen a Székelyföld lehet!
Az ETT-nek van alapszabálya, vezetősége és költségvetése azaz fenntarthatóan lehet működtetni. Az ilyen ETT pályázhat EU-s alapokra azaz a pályázatokat meg tudja nyerni, le is tudja bonyolítani, stb. A polgári párt vezetőségének már több éve megküldtük az ezzel foglalkozó terveinket.
Jó lett volna ha a szövetségiekkel való együttműködésben ez szerepelt volna, a politikai célok mellett.
Mégis miért nem hallgatnak a szakemberekre?
- Ez is jó kérdés! Valószínű, hogy ha sokan tudnak a bizalmasan megszerzett információkról, akkor már nem lehet titoként kezelni és az abból származó esetleges könnyen megszerezhető jövedelemből többen kellene osztozzanak. Pedig ennek az információzárlatnak van egy visszaütője is, amely a közösségen üt egy nagyot. Az európai előirások, ajánlások szinte minden esetben igényli a közösségi meghallgatást, akármilyen fejlesztésről lenne szó, sőt többszöri feedback-re is igényt tart, amit részben a civil szervezeteken keresztül megodlhatja az "okos" polgármester, vagy testület. Igy a szakembert meglehet kerülni, mondván kár sok pénzt adni az ötlet úgyis a mienk... 
- Konkrétan mit takarhat mindez?

- Vegyünk egy példát az alcsiki Leader Kistérségben mezőgazdasági és gazdasági egységek komoly termelést folytatnak ezáltal a munkaerőhiány pótlására még máshonnan is hoznak munkásokat, pld. a krumpliföldekre. Ráadásul itt még sok borvizet palackozó üzem is létezik, sőt még más gazdasági tevékenységet folytató cégek is fellelhetők. A turisztikai és agroturisztikai tevékenységek a fürdő- és balneáris központokban pedig egészéven át működnek, (pld. Tusnád). Természeti adottságok, szépségek és különlegességek is gazdagítják a lehetőségek palettáját. Mindezek a helyi adóba sok pénzt adnak vagyis az önkörmányzatoknak nem kéne pénzalapi hiányba szenvedjenek. A Leader típusú GAL vagy magyarul HACS (helyi akciócsoport) megalakulása az Alcsiki Kistérségben egy nagy ugrást kellett volna eredményezzen. Ehelyett a szentmártoni származsú elnök, aki polgármester is elég kevés infromációt tett közre, pedig az internettes weblap lehetőség is, nem csak törvényi kötelezettség. Ez a gazdag térség elég szegény mert munkahelyek száma egyre csökken és külföldre kell mennie annak, aki csaladjának normális megélhetést akarna biztosítani.
- Ezek szerint e térség kieshet az Ön álal javasolt megoldásból?  
- Valószínű, de ezzel szembe a Felcsíki Kistérségi Fejlesztési Társulás már komolyabb lehetőségeket lehet megtalálni, sőt még egy részletes weblapot is vezetnek. A vidékfejlesztési stratégia mindenhol nyilvános kellene legyen éppen azért, hogy más térségekkel lehessen közösen pályázni. Érdekes ahogyan leírják mindazt amire a Leader vidékfejlesztés lehetőséget adhat:
"Mivel a LEADER program az országos vidékfejlesztési terv negyedik pillére. Megkülönböztethetõ elõnyei és sajátosságai: (1)- Építészeti, gazdálkodási sajátosságok (2) - Megõrzött természeti és néprajzi értékek. A Leader el kell ismerje vagy újból felismernie a: (1) Vidéki területek sokféleségét, (2) Egyediségének elõnyeit, (3) Térség sajátos jellemzõit.
Az alapgondolat a "Szolgáltató vidék és ennek gazdálkodása"! Itt az alapelvek a következők :(1) Terület-alapú megközelítés, (2)Alulról építkezés ( Helyi szereplõk bekapcsolódnak a területüket érintõ fejlesztésekbe, sõt meghatározzák azokat ) Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek, helyi bankok bevonása (3) Partnerség elve: Civil, közszféra, vállalkozó - másképp lát, de gondolataikat egyesítik a tervben , (4) Innováció: a vidéki goodwill-t és felelõsséget kialakítani, erõsíteni. (5) Integrált megközelítés - azaz nem csak egy ágazatot hozunk helyzetbe!(6)Hálózatépítés elve: A LEADER - közösségek hálózatba szervezõdnek pld. ugyanazon gazdasági szektor szereplõi között vagy hasonló adottságú és lehetõségekkel rendelkezõ szereplõk között. (7) Egyesületi forma - Jól szervezett struktúra kialakítása. Plusz más pályázatban is részt vehet!
Általános vidék-infrastruktúra fejlesztés: (1) - jövedelmi helyzet javítása, (2) - elvándorlás csökkentése (3) - életkörülmények ( élettér) javítása, (4) - munkahely teremtés, (5) - települési arculat megújítása.
A forráselosztás elõfeltétele: (1) - térségi gazdaságfejlesztési irányok összehangolása, (2) - fenntartható projektek kialakítása, (3) - tájékoztatás, ösztönzés (civil, gazdálkodó) Alapszolgáltatásokat javítani kell a Leader segítségével!
Terek kialakítása Helyi identitás erõsítése! Helyi piacok - helyi fogyasztás! Legalább helyi védettséget élvezõ épületek, településrészek felújítása - lehetõség szerint szolgáltatási tevékenységgel ellátva! Természeti, történelmi, kultúrtáji elemek megóvása, fejlesztése."(http://www.csikleader.ro/index.php/hu/leader-program/).
Ezeket a dolgokat ugyan kitették a Felcsikiak is, viszont a folytatás is érdekesnek mutatkozhat: 
"Azok a Leader-akciócsoportok fognak előre lépni, akik helyesen mérik fel adottságaikat és lehetőségeiket, képesek jól meghatározni a kitörési irányokat és átültetni a gazdálkodói szemléletet a helyi tervek és stratégiák kialakításában!" Ez a lényeg szerintem is!!!
Mindezek ismeretében mégis fenntartja, hogy az ETT megfelelő lenne a Székelyföld megvédésére?
-  Igen, mert ha nehezen is de előrehaladtak a dolgok, ismertebb és elfogadottak lettek egyes fogalmak az eltelt 20 év alatt! Eddig a Leader 2++ program volt aktuális, és az új 2014 - 2020 között a vidéki térségek hálózatépitésére van a hangsúly fektetve! Lásd a név is változott, mostantól CLLD-re hallgat! A kistérségi felállás pedig megmaradt, sőt mostantól hazánkban is alakulhatnak újabbak - a többi régióban is! Nem elég az a 140 vagy ahány, amennyit eddig megalapítottak. Magyarországon összesen 199 Kistérség alakult! 
Mi az a CLLD? 
- Az angol Community Led Local Development -ből származik. Magyarra fordítva Közösségi Irányítású Helyi Fejlesztés (KIHF). Dr. Hajas Pál olvasatában: a CLLD vagy KIHF olyan konkrét eszköz, amely a régiók alatti szinten használható, és helyi szinten egészíti ki az egyéb fejlesztési támogatásokat. A CLLD képes mozgósítani és bevonni a helyi közösségeket, szervezeteket, hogy azok hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégiában kitűzött intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődéshez, a területi kohézió támogatásához és a konkrét szakpolitikai célkitűzések teljesüléséhez. 
- Az említett "Körösök Völgye" Európai Területfejlesztési Korlátolt Felelőségű Társulás-ra visszatérve, hogyan kapcsolódhatunk a CLLD-kel?
- A közösség által irányított helyi fejlesztésről szóló rendelet a LEADER szemléletmódján alapul, és érinti a Közös Stratégiai Keret minden alapját (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap Kohéziós Alap, Európai Halászati Alap – együttesen a CSF-alapok) a 2014 és 2020 közötti programidőszakban. Dr. Hajas Pál szerint: a CSF-alapokból származó támogatások egységesek és összehangoltak lesznek. Így a kedvezményezettek könnyebben tudnak több alap forrásaira támaszkodó stratégiákat létrehozni, amelyek jobban igazodnak igényeikhez és területi sajátosságaikhoz (például egy vidéki és városi jellegű részeket is tartalmazó terület esetében). Ezt biztosítja majd az összehangolt kapacitásfejlesztés, a helyi fejlesztési stratégiák kiválasztása, jóváhagyása és finanszírozása, valamint a helyi akciócsoportok működése is. 
- Magyarán szólva a pénzalapokra való pályázással kellően kialakítható lenne a "Székelyföld" ETT?
- Pontosan. Nem csak az egy népközöséghez való tartozás számít majd alapvetően fontosnak, hanem a közös cselekvési tervek térségi megvalósításban való együttműködés!!! Igy alakulhat ki az európai régiónak számitó Székelyföld területegyüttes - társulás! Azt kell elérni, hogy a helyi vezetőkben kialakuljon a közösséghez való tartozás érzése és ne csak a maguk hasznát nézzék!
Érdekes meglátás, de mi lesz a Szórvánnyal? Elhagyjuk mindannyian, ahogy az alapító pártelnök is már kijelentette? 
- Ez ma már a harmadik jó kérdése. Erre is vannak megoldások, de ennek még nem jött el az ideje, így korai lenne ötleteket adni! Szerintem a ráhatás-visszahatás erőviszonyok alapján ugyan fogyunk, de nem annyira magas arányban mint ahogy nő azok száma, akik elhagyják a Tündérkertet! Addig, amíg a népközöségünkben vannak olyan - hiressé vállt - tagjaink akik 3-4.000 csöpséget felnevel, addig még van remény!

- Hargita megyében még van egy kistérség a Pogány- Havas Kistérség. Ez hogyan kapcsolódhat az ETT-hez mert e terület szomszédos a Bákóval?
- A Pogány-havas Kistérségi Társulás 1999-ben hét község összefogásából jött létre: Csíksomlyó, Csíkpálfalva, Csíkszentmihály, Csíkszépvíz, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, és a Bákó megyei Gyimesbükk. Összesen 33 kistelepülés, illetve településrész tartozik a térségbe, lakóinak száma 23.000 fő. A lakosság 36%-a székely, míg 64%-uk a gyimesi csángókhoz tartozik. A térség települései között szerepel Csíksomlyó, Erdély szakrális központja, valamint a rendkívül izgalmas és ősi néprajzi hagyomásnyokat hordozó Gyimesek vidéke. Csíkszépvíz egykor jelentős örmény központ volt, máig őrzi ennek építészeti, kulturális emlékeit.
Ennek az érdekessége, hogy itt nem tartották be az előírt minimális 75.000 lakossági számot, de valószínű, hogy a megyei tanácselnök érdekeit is szolgálhatja ennek létrejötte.
A másik érdekes vonása ennek a területnek az, hogy még 1999-ben már megfogalmazódott az "autonom kistérség" elve Ertsey Atila épitész előadásában! Ha az akkori a megyei tanácselnökök(mindhárom megyében magyarajkúak voltak ezek) "figyelmesebb" lettek volna és alkalmazták volna, ma már nem kéne azon törni a kobakunkat, hogy létezik-e Székelyföld vagy sem!
- Önnek van még egy másik megoldása is ami a magyasabb szintű NUTS2-es Székelyföldi Régióra vonatkozik, erről is szólna egy keveset?
- A NUTS2 -es megoldás sokkal magasabb értékű hiszen e régiószint lértehozását csak a közreműködő megyék határainak aa betartásával lehene létrehozni,de itt van egy lakosságiszám megkötés ami nem lehet kevesebb mint 800 ezer! Ennek eléréséhez azonban a Kovászna és Hargita megyékhez hozzá kellene sorolni a Maros megyét is, azaz az összes székelylakta megyék összefogására lenne szükség. 
Ez ugyan nem etnikai autonómia, hanem statisztikai terület gazdasági autonómiája. A névhasználatra is meg van a lehetőség, hiszen az EP és az ET 1059 rendeletének a 2. cikk 1-es bekezdésében ez megfogalmzódik: " 2. cikk Szerkezet (1) A 91/450/EGK határozat értelmében a NUTS-osztályozás a tagállamok gazdasági területét területi egységekre osztja fel. Minden egyes területi egységhez egyedi kódot és nevet rendel."
A mellékelt térképen látható, hogy az erdélyi "Központ" nevű NUTS2-es statisztikai területi egységet -eleve - úgy tervezték, hogy ott ETT-ket ne lehessen kialakítani, igy valószínűnek tartom hogy az autonómisták ennek a NUTS2-es területi egységnek a felosztásában gondolkodjanak. Ez azért is lehetséges, mert a felosztásban a másik megmaradó részben is marad még annyi lakosság, hogy az alacsonyabb határértéket még elérjék(itt marad ugyanis Brassó, Szeben és Fehér megye is). Ha tőlem függött volna nem törekedtem volna ilyen nagy(2,7 millió) lakosságszámú NUTS2-es régiók kialakitására, mert hazai szempontból a diszparitásokat ezzel semmiképpen sem lehet csökkekteni, mivel a régi rendszerben kialakitott megyerendszert nem lehet megváltoztatni. Ez a megyrendszer kell legyen az autonómia egyik építőköve. Igy nincs igény arra, hogy alkotmányi vagy más törvényi változtatást kelljen foganasítani, csupán a régiószintű felosztást kell a brüsszeli iroda felé bejelenteni. Ez egy szimpla startégia amelyet a többségiek is elfogadhatnak. Arról nem is beszélve, hogy a NUTS területi felosztás köteléező érvbénnyle rendelkezik, amelyet a tagállamoknak alkalmazniuk kell
- Köszönöm a beszélgetést!
- Mi is köszönjük a lehetőséget!
Lejegyezte Zöld Sára