Az itt olvasott adatok kizárólag a NUTS 2013. évi verzióján alapulnak.
Területi lefedettség
A regionális gazdasági számlákból származó statisztikákat túlnyomórészt a NUTS 2 régiók szintjén mutatjuk be. Az adatok Svájc, Albánia és Szerbia esetében csak nemzeti szinten állnak rendelkezésre. A norvég régiók esetében a legfrissebb elérhető statisztikák a 2013. évre vonatkoznak; 2014-re csak nemzeti adatok érhetők el.
Felhívjuk a figyelmet, hogy nem minden régió esetében áll rendelkezésre teljes idősor, ezért az időbeni változásokat bemutató térképek elemzése során különös körültekintéssel kell eljárni; a standard lefedettségtől való eltéréseket lábjegyzet részletezi.
A mutatók meghatározása
A bruttó hazai termék (GDP) az országok átfogó gazdasági „egészségének” alapvető mérőszáma. A GDP a termelésre vonatkozó összesített mérőszám, amelynek értéke a termelésben részt vevő összes rezidens gazdasági egység által generált bruttó hozzáadott érték, plusz a kibocsátásuk értékében nem szereplő termékek utáni adók összege, mínusz az ilyen termékekhez kapcsolódó esetleges támogatások. A bruttó hozzáadott érték a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbözete.
Az egy foglalkoztatottra jutó GDP általános bepillantást nyújt a nemzeti, illetve regionális gazdaság versenyképességébe és termelékenységébe. A mérőszámot bizonyos mértékig befolyásolja a teljes foglalkoztatottság szerkezete, és értékét csökkentheti például a teljes munkaidős foglalkoztatástól a részmunkaidős foglalkoztatás felé való eltolódás.
Az alapáron számított bruttó hozzáadott érték a nemzeti számlák termelési számlájának egyenlegező tétele, értéke az alapáron számított kibocsátás és a beszerzési áron számított folyó termelőfelhasználás különbözete. Az alapár az az ár, amelyet a termelő a vásárlótól kap egy egységnyi termékért, mínusz a termékhez kapcsolódó adók, plusz a termékhez kapcsolódó támogatások. A bruttó hozzáadott érték tevékenységként is vizsgálható: az összes tevékenység alapáron számított bruttó hozzáadott értékének és a termékek utáni adóknak az összege, a támogatások levonása után a GDP-vel egyenlő.
A magánháztartások elsődleges jövedelmét közvetlenül a piaci tranzakciók generálják. Ez általában véve a fizetett munkából és az önfoglalkoztatásból származó jövedelmet, valamint a kapott kamatot, osztalékot és bérleti díjat foglalja magában; a kifizetendő kamatok és bérleti díjak negatív tételként kerülnek regisztrálásra.
A rendelkezésre álló jövedelem az elsődleges jövedelemből származtatott mennyiség, a szociális juttatások és a pénzátutalások összege (az állami újraelosztás után), a jövedelem és vagyon után fizetendő adók, továbbá a szociális hozzájárulások és hasonló terhek levonása után; vagyis ez a „kézhez kapott” jövedelmet tükrözi.
A gazdasági fejlődés mérése
A gazdasági fejlődés kifejezésére általánosan használt mutató a GDP, amely regionális összefüggésben a makrogazdasági aktivitás és növekedés mérésére is felhasználható, emellett pedig a régiók összehasonlításához is alapul szolgálhat. A GDP politikai szempontból is fontos mutató, mivel kulcsszerepet játszik annak meghatározásában, hogy az egyes uniós tagállamoknak milyen mértékben kell hozzájárulniuk az Európai Unió költségvetéséhez, a GDP hároméves átlaga pedig felhasználható annak eldöntéséhez, hogy mely régiók részesüljenek támogatásban az Európai Unió strukturális alapjaiból.
Az egy főre jutó GDP gyakran használatos az általános életszínvonal közvetett mutatójaként. Mindazonáltal nem szabad kizárólagos információforrásként használni politikai vitákhoz, mivel a GDP nem vesz figyelembe egyes olyan externáliákat, mint például a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi befogadás, holott egyre inkább elterjedt nézet, hogy e két tényező jelentősen befolyásolja az életminőséget.
Számos nemzetközi kezdeményezés foglalkozott ezzel a kérdéssel, az Európai Bizottság pedig 2009 augusztusában A GDP-n innen és túl: a haladás mérése változó világunkban (COM(2009) 433 végleges) címmel közleményt fogadott el, amely a GDP-mérőszámok javítására és kiegészítésére irányuló különféle intézkedéseket vázolt fel. E közlemény szerint a GDP-t olyan statisztikákkal szükséges kiegészíteni, amelyek egyéb, az egyének jólétét kritikus mértékben meghatározó gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkoznak. Az e kiegészítő mutatószámokkal kapcsolatos közelmúltbeli fejleményeket az Előrehaladás „A GDP-n innen és túl” közleményhez kapcsolódó intézkedések terén című bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD(2013) 303 végleges) mutatja be, amely azt is megerősíti, hogy a GDP-n túlmutató mérőszámokat többek között regionális és helyi szinten is a közérdek indokolja.
